Kategória: Cikkek: Motiváció és időbeosztás

Hibázás és kompenzálás a tanulás során

Egy jó tollasedző már az előtt megmondja, hogy rossz technikával ütöd a labdát, mielőtt még ütésre emelnéd az ütődet. Hogyan csinálja? A jó edző tudja, mi kell ahhoz, hogy az ütésed eredményes legyen, ugyanakkor észre veszi mindazokat nüanszokat, amik kioltják az ütésed erejét vagy pontosságát. Ha azonban a hibás mozdulatsor benned van, akkor kőkeményen meg kell dolgoznod azért, hogy “kidogozd” magadból a hibás mintát és a jó mintával helyettesítsd. A nyelvtanulásban sincs ez másképp.

Read More

Mindenért meg kell… szenvedni?

A nyelvtanulás során tisztán érzékelhető az az időszak, amikor masszívan haladunk, fejlődünk. Ugyanilyen egyértelműen érezzük, amikor lelassulunk és szenvedünk. Ez az ún. plató. Ezzel kapcsolatban egy részletes videót találsz itt: a szuper momentum. Ezekben a helyzetekben kell leginkább kitartanod. Ez a “pain”, vagy a küzdelmes része a tanulásnak. De hogyan juthatunk túl ezeken a nehéz szakaszokon?

Read More

Az “itt és most” és a tanulás folyamata

A nyelvtanulás elsősorban nem nyelvi adatok memóriában tárolásáról szól. Ha így lenne, akkor egy adattároló megoldaná a problémánkat. A nyelvtanulás során készségeket alakítunk ki, vagy hibás gondolkodásmódot alakítunk át a nyelv segítségével. Hadd adjak pár példát: Ha például egy tanuló mindig is a szemével tanulta a nyelvet (olvasva, írva), akkor ő komoly hátrányt szenved az életben, ami elsősorban hallás – és beszédközpontú. Vagy ha egy tanuló soha nem tanulta meg, hogy a kommunikáció kétoldalú, mert azt tanították neki, hogy csak nyomni kell a beszédet ahhoz, hogy jó legyen, akkor ez a tanuló komoly hátrányt szenved az életben, ahol a hallgatás legalább annyira fontos, mint a beszéd.

Read More

Miért nem életszerű a “steril nyelvtanulás” gondolata?

1665. április 12. Az első regisztrált áldozata a londoni pestisnek, Rebecca Andrews. Az elkövetkező két évben 100,000 londoni hal meg a járvány következtében, ami az akkori populáció 20%-át tette ki. A tehetősebbek elhagyják a várost, a vezetés mindent megpróbál: irtják a kutyákat, a macskákat és a patkányokat, mivel a baktérium hordozója a rajtuk élősködő bolha. A macskák irtása azonban csak olaj a tűzre, hiszen ezek az állatok szabályozzák a patkányállományt. De honnan jött a pestis? És hogyan lehetett volna megelőzni a járványt? A bubópestis kórokozója a hajókról a városba jutó állatokon keresztül érkezett, valószínűleg a távol-keletről. A betegséget nem az állatok terjesztették, hanem a rajtuk lévő élősködők. Ma már tudjuk: a megoldás a higiénia és a kontroll. A nyelvoktatásban és nyelvtanulásban is van egy elem, amit úgy irtanak a tanárok, mint a nagy pestis idején a kutyákat és macskákat, de a problémát nem a gyökerénél támadják. Ez az elem a hibázás.

Read More
  • 1
  • 2

Kosár