A mély tanulás ismérve az, hogy a koncentrált, mély figyelem és értés következményeképp a tanultak szinte azonnal megragadnak – azaz elsajátítás történik. Vannak azonban olyan gyakorlatok, amelyek kifárasztják a tanulót, de kreatív agyi folyamatok nem mennek végbe, illetve mély tanulás sem történik – azaz nincs elsajátítás, csak felszínes “tanulás”.
Amikor egy szöveget úgy hallgatunk, hogy a szöveg előttünk van, agyunk hajlamos a szemre támaszkodni. Ennek következménye az, hogy a hallás másodlagossá válik, olyan érzése van az embernek, mintha egy hangszigetelt szobából hallgatóznánk kifelé. Miért van ez?
A nyelvtanulásban a haladás kulcsa az, hogy a tanuló tartalmilag értse a közléseket. Ez nem azt jelenti, hogy minden szót ismernie kell, hanem azt, hogy az értett kontextusban felbukkanó új szavak és kifejezések értelmet tudnak nyerni. Mindent ezen kell mérni, ha tanulásról beszélünk. Mi a helyzet a filmekkel?
Ha a nyelvtanulás során fejlődő készségek természetes sorrendjét vesszük alapul, akkor normális dolognak tekinthetjük azt, hogy megérteni valakit könnyebb, mint elmondani valamit. Ennek az oka egyszerűen az, hogy a beszéd az értett angolból fejlődik. Ám ennek is megvannak a feltételei …
A nyelvtanulás a készségek fejlesztéséről szól. A beszédkészség nem abból fejlődik, hogy szavakat, kifejezéseket, mondatokat, párbeszédeket memorizálunk és ebből táplálkozva beszélni kezdünk. Azok a tanulók, akik ezen a szinten működnek, egy éles helyzetben szembesülnek azzal a ténnyel, hogy vajmi keveset tudnak hasznosítani ezekből az ismeretekből.
Csípőből egyre többen (tanárok, tanácsadók) rávágják, hogy kontextusban kell a szavakat tanulni: szókapcsolatban, mondatban. Azonban úgy tűnik, ez a megközelítés sem igazán működik és ennek két oka is van …
A klasszikus módszer szerint: ismertessünk meg egy nyelvtani szabályt, adjuk meg a szerkezet vázát, építsünk köré valamilyen tematikus szólistát és hagyjuk, hogy a tanuló mondatokat kreáljon – szóban és/vagy írásban. A helyzet az, hogy ebből nem lesz beszéd, bármennyit is kreál a tanuló.
A mai nyelvoktatás a nyelvet darabokra szedve értelmezi és oktatja: szavakra, szókapcsolatokra bontja és a nyelvtant agyon elemzi. Aztán ezekből az adatokból “építi fel” a “nyelvet”. Ugyanezt teszi akkor is, amikor szöveggel dolgozik. A nyelvtanulásnak azonban nem erről kellene szólnia. A nyelvtanulás célja a nyelvi készségek fejlesztése …