Olivér: A “jó a nyelvérzéke” kifejezést azokra használják, akik az aktuális nyelvoktatási rendszer “túlélői”. Ezzel szemben a “nincs nyelvérzéke” azok címkéje, akik nem, vagy nehezen boldogulnak ugyanebben a rendszerben. Azonban nyelvérzékért felelős gén nem létezik, így a nyelvtanulás sikeréért más körülmények felelnek.

Egyik ilyen körülmény a gyerekkor: az, hogy a gyerkőc mennyire volt spontán módon kitéve az idegen nyelveknek. A legfontosabb szakaszok: az 1. év; a 2-4 éves kor; a 4-12 éves kor; a 12 éves kor feletti időszak.

A másik körülmény a nyelvtanulás “hogyan”-ja: magolva, memorizálva; angol és magyar nyelvtani szabályok összevetésével, analízisével ma Magyarországon a tanulók nagyon kis százalékban tudnak előre jutni, ők is csak lassan. Ha azonban figyelembe vesszük a tanuláshoz szorosan kötődő elveket, törvényszerűségeket és ezek szerint határozzuk meg a módszereket, azt tapasztaljuk hogy hirtelen a többségnek sikerei lesznek a nyelvtanulásban: az addig “nyelvérzékkel nem rendelkező” nyelvtanuló már “nyelvzseni”, aki ért kommunikál, valamint gyorsan jut előre a nyelvtanulásban.

Tehát a válasz a fenti kérdésre: a nyelvérzék kérdése egy kibúvó, amit egy rossz rendszer önvédelmi mechanizmusa kreált meg, amely 2 dolgot hivatott elvégezni: védeni a rossz módszereket (ezzel megálítva minden tanári fejlődést) és áthárítani a felelősséget a tanulóra, elhitetve vele azt, hogy a helyzeten változtatni nem lehet, mivel “születéskor már genetikailag kódolt” az állapot.


Eszter: A nyelvérzék egy fura, nehezen meghatározható valami. Rendszerint azoknak a nyelvtanulóknak szolgál hivatkozási alapként, akik komolyabb tanulási kudarcot éltek át, amelynek eredményeképpen mára teljesen feladták a próbálkozást, hogy megtanuljanak egy nyelvet. De azért még érezhetően vágyakoznak – teszik ezt annak ellenére is, hogy nyelvet tanulni már nem mernek újra elkezdeni.

Az igaz, hogy nyelvérzékkel (illetve annak hiányával) biztonságosan meg lehet magyarázni, hogy mások miért tudtak jól megtanulni angolul, mi pedig miért nem. Ez a magyarázat azonban egyáltalán nincs összhangban a valósággal. A nyelvérzéknek ugyanis annyira kicsi a tényleges szerepe egy nyelv magabiztos elsajátításában, hogy nem is érdemes figyelembe venni akkor, amikor a sikeres nyelvtanulás tényezőit számba vesszük.

Most, hogy ezt tudod, többé nem rejtőzhetsz meglévő (vagy éppen hiányzó) nyelvérzéked mögé: egyszerűen nem számít, hogy mennyire vagy “eredendően fogékony” egy adott nyelvre. Mi az akkor, ami számít? A mód, ahogyan neked a nyelvet tanítják. Ha jól tanítják, meg tudsz (és viszonylag gyorsan meg is fogsz) tanulni angolul. Ha nem jól tanítják, akkor egyáltalán nem (vagy csak hosszan tartó, keserves küzdelmek árán) fogsz tudni megtanulni. Akármilyen fejlettnek is érzed a nyelvérzékedet, a magabiztos nyelvtudás megszerzése nem ezen, hanem a megfelelő nyelvoktatói hozzáálláson múlik. Vagyis azon, hogy hogyan tanulod a nyelvet.

Online angol nyelvtanulás otthonAngol nyelvlecke ingyen

Ne ülj fel a “nincs nyelvérzéke” állításnak! Ne fogadd el azt, hogy a “nyelvre születni kell”! Én magam vagyok az egyik élő példája annak, hogy lehet valaki sikeres nyelvhasználó nagyon rossz kezdés után. Ezen felül sok tanulónk megerősíti, hogy tananyagainkkal képes volt kijönni a sikertelenség gödréből különösebb erőlködés nélkül.

Hogy még inkább segítsek neked ebben, létrehoztam az ingyenes angol nyelvleckéket tartalmazó felületet. Ide kattintva éred el őket: Angol nyelvlecke ingyen – Mini-tanfolyamok

Komplexebb megoldások, tanfolyamok érdekelnének? A teljes tananyag paletta itt található: komplett angol tananyagok.

Minden tananyagunk kipróbálható.