Egy hétköznapi bolti bevásárlás tipikus jelenete: az egyik kassza mögött egy férfi, a másiknál egy nő. A férfi komolyan a feladatra fókuszál: figyelme az elhaladó áruk során pihen, pontos mozdulatokkal nyúl a következő csomagért, lehúzza, odébb teszi. A nő figyelme láthatóan csapong az áru és az emberek tekintete között: miközben kézbe vesz egy csomagot, a lehúzóra majd a vásárló szemébe néz, gyakran mosolyog, az elhaladó munkatársaival élvezettel cseveg.

Férfi és nő: hasonló és mégis különböző

Mindkettő megfelelően elvégzi a munkáját, de figyelemre méltó, hogy mennyire másként viselkednek és mennyire másként érzékelik a környezetüket. Ami azonban igazán érdekes, az az, hogy a nap végén milyen módon emlékeznek vissza az aznap történtekre. A férfiban ez a nap ugyanolyan volt, mint bármelyik másik, nem történt semmi különös, számára a munka “jó” volt, míg a nő fejében beszélgetésfoszlányok, hangulatok, átsuhanó gondolatok, rövid epizódok kavalkádja jelenik meg.

A dolog akkor válik igazán elgondolkodtatóvá, amikor egy apró részletre, egy poénra, valamilyen történésre, valakinek a megnyilvánulására kell visszaemlékezni. Valószínűleg a nő fog pontosabban emlékezni, és nem azért, mert neki jobb a memóriája, hanem azért, mert az agya úgy van “behuzalozva”, hogy a részletek jobban be tudnak épülni az agyába.

Szokták mondani, hogy mi, nők, mindent megjegyzünk és bár ez erős túlzás, azért mégis van alapja. Bár mi a részletekben jobbak vagyunk, a férfiak meg máshogy vannak “behuzalozva”: nekik a munkabírásuk kiszámíthatóbb, egyenletesebb, mint a nőké – ebben a helyzetben kifejezett hátrány lenne a mindenre figyelés.

És a fentieknek természetes köze van a nyelvtanuláshoz is …

Nyelvi ismeret vagy nyelvi készség?

A dilemma, amely az angol nyelvhez való tanári viszonyulást tükrözi. A nyelvi ismeret kifejezést mindenféle információra használjuk, amit a nyelvről tanulva (legtöbbször magyarul) megszerezhetünk. Ebbe benne van a nyelvtan, az angol kultúra, meg minden olyan tényszerű adat, amelyet magyarul is el lehet mondani az angolról.Ettől markánsan megkülönböztetjük magát a nyelvi készséget, amely az angol nyelv használatával kapcsolatos kifejezés, amit arra használunk, hogy megmutassuk, valaki képes angol nyelven megszólalni: könnyedséggel ki tudja fejezni magát úgy, hogy őt is megértsék és – akár írásban vagy élő beszédben – mások megértése nem okoz neki különösebb nehézséget.

A dilemma arról szól, hogy mit tanuljunk előbb

A kérdés az, hogy hogyan jutunk el a nyelvi készségig. Ma a legtöbb, Magyarországon fellelhető angolos tananyag gyártója azt a megközelítést vallja, hogy a nyelvi készséghez a nyelvi ismereten keresztül vezet az út. Vagyis mindenekelőtt a nyelvRŐL kell tanulnunk, ahhoz, hogy azt később használni tudjuk. Más szavakkal: nincsen nyelvi készség a nyelvről szerzett ismeretek nélkül.

Valóban nem tudunk nyelvi készségre szert tenni nyelvi ismeretek nélkül?

De, tudunk. Az anyanyelvünket például nyelvi ismeretek, előképzettség nélkül tanultuk. Persze, egy második nyelv elsajátítása nem megy ugyanazon az úton, ahogyan az első ment, még akkor sem, ha manapság sokat hangoztatott nézet ez.

Máshogyan tanuljuk ugyanis az idegen nyelvet, hiszen amikor nekifogunk, már mögöttünk van egy elsajátított nyelv (az anyanyelv), amellyel az agy önkéntelenül is összeveti az új nyelvet, amit tanulni szeretnénk. Ez történik tudat alatt, spontán, természetes módon. Agyunk összevet: azért, hogy hidakat építsen, összeköttetéseket hozzon létre az új ismeret és egy régebbi között – mindent így tanulunk meg.

Az ismeretszerzés kirakós kockái – a nyelvi kapcsolatok rendszere

Az agyunk egy hálózatrendszer, és a tanulás folyamata tulajdonképpen ennek a hálózatnak a továbbépítése. Az egyes ismeretek a hálózat építőelemei. Olyasmi ez, mint a kirakós játék összetartozó darabkái. Agyunk azonban igen éber játékos és nem engedi, hogy bármilyen darabkát kedvünk szerint odaillesszünk egy másikhoz. Csak, ami passzol, az kapcsolható össze.És melyek passzolnak? Először is, kell egy közös pont, valami, amiben egyezik az új ismeret és a régi, ez a kapcsolódási pont, ami nélkül nem lesz köze egymásnak a két darabkának, így az új ismeret nem fog tudni beépülni.

A női és a férfi agy rendszere …

És most már egy kicsit talán az is érthetőbb, miként lehetséges, hogy a boltos nő több részletre emlékszik a nap végén, mint a boltos férfi. A nők agya a kapcsolatok összetett rendszere és mivel szinte minden összefügg mindennel, ezért nem nehéz megtalálni a kívánt részlethez vezető emlékszálat. Egy nőnek elég felidéznie a körülményeket, vagy egy érzést vagy bármely más opcionális részletet a munkanapból, és ha ez megvan, az emlékszál végén könnyen meglesz a keresett részlet is.Tulajdonképpen mindent így sajátítunk el,még az angol is: kapcsolatok, kapcsolatok, kapcsolatok kellenek az agynak, hogy a tanulásra fordított idő valóban hatékony legyen és ne csupán valami hiábavaló időtöltés. Ezzel a gondolattal pedig eljutottunk a korábban említett nyelvi dilemma megoldásához.

Független ismeret nem rögződik, nincs hova kapcsolódnia

Az agy csakis összeillő kirakós darabkákat hajlandó tartósan egymáshoz kapcsolni. Vagyis kizárólag olyan dolgokat tudunk előhívni a memóriánkból, amelyek valamely, korábban már megszerzett ismerethez kapcsolva tárolódtak le az elménkben. Minden más, ami nem illik semmihez, az félretevésre kerül, ami azt jelenti, hogy agyunk hosszabb távon egyáltalán nem őrzi meg: ezek rövid idő elteltével véglegesen feledésbe kerülnek.

A nyelvi ismereteket felfoghatjuk olyan kirakós darabkáknak, amelyeket szeretnénk, ha az agyunk beépítene a hálózatrendszerbe. De tudjuk, hogy ezt nem fogja megtenni, hacsak nincsen valamilyen kapcsolódási pont az új ismeret és egy már korábban beépült kirakós darabka között. Márpedig a legtöbb nyelvtani vagy egyéb ismeret, ami az angol nyelvről szól, semmiféle kapcsolódással nem rendelkezik személyes kirakós játékunkban. Emiatt pedig nem tudjuk beépíteni a hálózatba. Nem illik semmihez, ezért rövid idő elteltével kiesik elménkből.

Az automatizmus vagy nyelvi ösztön a könnyedségről és a gyorsaságról szól

A nyelvi készséghez szeretnénk tehát eljutni, szeretnénk magabiztosan beszélni és érteni angolul, valamint írásban is jól használni a nyelvet. Azonban az előbbiekből nyilvánvaló, hogy ennek az útja nem lehet az angolRÓL szóló nyelvi ismeretek felszedése – és főleg nem magyarul.

Mert egy dolog az angolról tanulni és egy másik dolog angolt tanulni.

Sajnos a kettőt mind a nyelvet tanítók, mind a nyelvet tanulók nagyon sokszor összekeverik. Ezért kevesen értik, miért tömegjelenség ma Magyarországon, hogy évtizednyi angolRÓL való tanulás után egy újrakezdő/gyenge középhaladó szinten reked meg a tanuló, aki ráadásul rögtön lefagy, ha éles beszédhelyzetbe kerül. A nyelvi ismeretek (a kultúráról és a nyelv felépítéséről való tanulás) sohasem eredményezhet nyelvi készséget, mert a nyelvórán elhangzó információ az elménkben nem tud mihez kapcsolódni, így agyunk rövid úton szabadul meg ettől.

A valódi nyelvi készség egyfajta automatizmus, amikor már reflexből jön ki belőlünk a válasz. Nem kell gondolkozni, mit fogunk mondani, legalábbis nem többet annál, mint amikor magyarul meg szeretnénk valamit fogalmazni magyar beszélgetőpartnerünknek. A valódi nyelvhasználat tehát bármikor könnyedén előkapható nyelvtudást jelent. Ez az automatizmus erőlködés nélkül ki tud alakulni, ha bizonyos feltételek adottak.

Mik az automatizmus feltételei?

Ha elegendő érthető angolt hallunk, akkor idővel “feltöltődünk” vele (ekkor még nem szólalunk meg, de már értünk). Amikor annyit voltunk neki kitéve, hogy már a könyökünkön jön ki, akkor végre automatizmussá tud bennünk válni a nyelv. Mindez magától megtörténik, amennyiben elegendő, nagyobb részt megértett nyelvi információt tartalmazó angol beszédet hallunk.

Nem magyar beszédet kell tehát hallgatni az angol nyelvRŐL, mert az nem fogja az angol nyelvi készségünket megérlelni. Túl kevés vagy túl magas szintű angol beszéd sem fog eljuttatni minket a reflexszerű nyelvhasználathoz. És ezzel elérkeztünk a leggyakoribb kérdéshez …

Hogyan marad emlékezetes egy-egy nyelvi elem? 

Kontextus kell, ahogyan a boltos nő is a munkahelyen szerzett egyéb emlékei vonalán tudott hatékonyan előhúzni a memóriájából olyan részleteket, amelyek férfi kollégájának nehezére estek volna. A már beépült kirakós játék darabkáihoz új darabkákat illesztgetünk, agyunk így tanul – adjuk hát meg neki az esélyt, hogy valóban tanulhasson!

A nyelvi történetek ebben segítenek. Ezek olyan sztorik, amelyek érdekesek, amelyekbe bevonódunk, amelyek érzelmileg hatnak ránk, ezáltal agyunk éber marad és emlékezni fog ezekre. A nyelvi történetek biztosítják a kontextust egy-egy nyelvi elem számára, így az az elem nem egy független ismeret lesz a nyelvről, amelynek elménkben nincs hova kapcsolódnia, hanem a kontextusban egy olyan kirakós darabkává válik, amelyet agyunk gond nélkül be tud illeszteni a meglévő hálózatunkba. 

Valójában azonban nem a nyelvi elemekre emlékezünk, hanem pl. a történetre magára, aminek a “hátán” a nyelv felfedezhető: agyunk részekre bontja a nyelvet, keresi a hasonlóságokat, felismeri a különbségeket és előbb-utóbb kialakul bennünk a nyelvi reflex, egy magabiztos érzés: tudom, hogy mondjam el!

Készségek vagy ismeretek: a dilemma feloldása …

A nyelvről való ismeretek másodlagosak a nyelvi készség kialakulásában. Nem lehetséges az angol nyelv rendszeréről tanulva nyelvi készségre szert tenni! Ugyanakkor mindenféle küszködés nélkül kialakul a reflexszerű nyelvhasználat, ha adottak a feltételek: érthető módon, de angol nyelven tanuljuk az angol nyelvet. A történetek segítenek a megtanulandó nyelvi elemeket passzentos kirakós darabkákká változtatni. Ez az a kontextus, amelyben nehézség nélkül leszünk képesek visszaemlékezni arra, amit megtanultunk – nők is, férfiak is.

Onilne angol nyelvtanulás

A nyelvtanulásban tehát az első a készség, nem az ismeret. Az angol nyelvi készség pedig leggyorsabban angol nyelvi környezetben fejlődik. Ehhez azonban nem kell külföldre menned, sőt a mai technológiának köszönhetően akár otthonról is szert tehetsz a fent írt angol nyelvi készségekre.

A történetekkel való egynyelvű, angol tanulás bámulatos eredményeket hoz: az értés fénysebességgel fejlődik, a beszédkészség pedig jóval korábban és spontánabb módon tud kialakulni – elvégre minden interakció angolul történik … Ennél természetesebb nyelvi információbemenet (input) nem létezik.

Minden anyagunk és tananyagunk ezt a filozófiát követi. Akár kezdő, újrakezdő vagy középhaladó vagy, minden szinten egy dologra van szükséged: érthető angol közlésekre, amelyek egyre magasabb szintre visznek.

Itt találod angol tananyagaimat, amelyeket ki is próbálhatod: komplett angol tananyagok.