Az elmúlt évtizedekben az angoloktatás szó szerint a feje tetejére lett állítva. Teljesen másképp zajlik, mint kellene és hát így nem is nagyon tud hatékony lenni. Ennek pedig sajnos a legtöbbször a tanuló issza meg a levét. Merthogy ő az, akinek ebben a feje tetejére állított rendszerben, minden nehezítő körülmény ellenére muszáj megtanulnia angolul.

És ő az, aki ebben a feje tetejére állított rendszerben (sokszor jelentősebb eredmények nélkül) szenved évekig a nyelvtanulással.

Ezt a messze nem ideális helyzetet vajon nem vizsgálja senki?

Dehogynem. Változatos csoportok teszik: szakértők és laikusok, nyelvtanárok, poliglotok, sikeres nyelvtanulók, híres emberek. Mind megneveznek valamilyen problémát és arra egy megoldásuk is van. Ma ugyanis hazánkban általános dolog a nyelvtanuló tanulásának a hibáit, hiányosságait elemezni. És ilyenkor mindig elhangoznak a jó tanácsok.

A jó tanácsok, melyek mindig jól jönnek… vagy nem mindig. De mik is ezek?

Például, hogy ha a tanulónak nem elég jó a beszéde, azt javasolják neki, hogy gyakoroljon (vagyis beszéljen) többet. Ha fél megszólalni angolul, akkor lépjen ki végre a komfortzónájából és merjen megszólalni. Minél keservesebb a folyamat, annál inkább hangsúlyozzák, hogy a tanulással kapcsolatos pozitív hozzáállás és a motiváció elengedhetetlen.

Ha nincs ideje (és kedve sem) naponta leülni angolozni, akkor megmondják neki, hogy a tanulásra bizony rá kell szánni nem kevés időt is (türelem!). Ha túl sok a kudarca és emiatt folyton feladja, majd újrakezdi, akkor arra emlékeztetik a tanácsadók, hogy nyelvet tanulni ugye nem lehet nagy szorgalom nélkül.

Nem a legjobbak körülmények, de ez azért még elviselhető lenne. Hisz az ember tud valameddig szenvedni, ha tudja, hogy van értelme és egyszer vége lesz.

Vajon igaz ez a nyelvtanulásra is?

Igaz, csakhogy itt pont nem ez a felállás. A tanuló számára az esetek túlnyomó részében bizonytalan a végkimenetel, így adott pillanatban nem látja előre, hogy lesz-e egyáltalán bármi értelme nyelvtanulási szenvedésének. Ha biztosan tudná, hogy meg fog tudni tanulni, az hajthatná előre, de erről szó sincs. Nem tudja, hogy el fogja-e érni a célját, pont azért, mert akkora küszködéssel jár.

A bizonytalan (és talán értelmetlen) szenvedés nagyon gyorsan felőrli a tanuló erőforrásait. Szó sincs már nemes küzdelemről, csak menekülési útvonal kereséséről. Ez jól látszik az olyan esetekben, amikor pedig valakinek muszáj lenne megtanulnia angolul, mivel a boldogulása, diplomája, külföldi életminősége függ rajta – mégsem tudja magát rávenni.

Miért nem tudja magát rávenni a tanuló a nyelvtanulásra?

Mert annyira nem akar már küszködni, hogy inkább veszni hagyja a dolgokat. A nyelvtanulási küszködésben ugyanis az a legrosszabb, hogy a tanuló tudja: egészen addig ki kell tudjon tartani, amíg el nem éri a célját és meg nem tanulja a nyelvet (ha egyáltalán) – azt azonban senki sem tudja, hogy ez kábé mikor is lesz. Hiába van a tanuló tanulása a társadalom részéről folyamatosan górcső alatt, nagyon kevés szó esik arról, hogy ebben a helyzetben ő, a tanuló hogyan érzi magát.

Vajon miért nem beszélnek erről? Nem fontos, hogy a tanuló hogyan érzi magát angol tanulás közben?

Nem azért nem esik szó erről, mert a nyelvtanulás véleményezői a tanuló érzéseit a nyelvtanulás lényegtelen aspektusának gondolják. Épp ellenkezőleg. Fontosnak tartják, de emellett meglepő módon mégis úgy érzik, hogy teljesen felesleges beszélni róla. Ugyanis mindenki pontosan tudja, hogy a nyelvtanuló hogyan érzi magát tanulás közben: rosszul érzi magát. Mindenki tudja, hogy a tanuló számára küszködés a nyelvtanulás. De ez ellen semmit sem tudnak tenni, ezért felesleges erről szót ejteni.

Mivel küszködik a tanuló?

A tanuló küszködik a nyelvtani szabályok alkalmazásával (mikor melyik szerkezetet használja?). Küszködik a szótanulással (hogyan ne felejtse el, amit már bememorizált?). Küszködik az angol nyelv megértésével (hogyan értse meg, amit neki mondanak?). Küszködik a beszéddel (hogyan merjen megszólalni és hogyan használhatná az angolt szorongás nélkül?). És végül, küszködik az angol gondolkodással (hogyan ne fordítson folyton a fejében?). Ez még így leírva is elég sok küszködés.

Viszont lehetne valamit kezdeni vele, csak hogy társadalmi szinten erősen tartja magát az az álláspont, hogy jó ez így. Mert ez az élet rendje, hogy a dolgokért meg kell szenvedni.

A nyelvtanulás is egy olyan dolog, amiért meg kell szenvedni?

Pont ez az érvelés állandósítja a jelenlegi állapotot. A nyelvtanulás ma valóban keserves a nyelvtanuló számára, és ezt senki sem vitatja. Hanem természetesnek veszik. A tanuló is, a nyelvtanár is, a társadalom is. Természetes, hogy meg kell szenvedni a nyelvtudásért, mindenki tudja, hogy ez így normális. Ami értékes az életben, azért nyilván szenvedni kell – pedig nem így van. Lehet, hogy ami értékes az életben, azért meg kell dolgozni, de nem feltétlenül kell érte megszenvedni.

Ez nem csak játék a szavakkal? Tényleg van különbség?

A munka és a szenvedés nem azonosak. Az, hogy energiát fektetsz valamibe, vagy hogy küszködsz vele, nem ugyanaz. A nyelvtanulást nem tudod munka (=beletett energia) nélkül megszerezni. De a munka nem kell, hogy elviselhetetlenül fájjon vagy hogy másként legyen rossz a számodra. A munka lehet örömteli is. A nyelvtanulás is lehet jó, még ha meg is kell dolgozni érte. Megdolgozni meg kell érte, de megszenvedni nem kell érte.

Ha elfogadjuk, hogy nem muszáj a munkának küszködéssel járnia, akkor rögtön adja magát a következő fontos kérdés: de hogyan tudjuk ezt megvalósítani?

Ha nem maga a nyelvtanulás okozza a küszködést, ha lehetséges nyelvet tanulni pusztán örömteli munkával, akkor lennie kell valahol egy vagy több rossz alkatrésznek a jelenlegi nyelvtanulásban, ami elrontja azt. Ami már évtizedek óta benne van és az örömet megfojtja, a nyelvtanulás folyamatát pedig küszködéssé változtatja. És tényleg így van: a nyelvtanulást elrontó ‘alkatrészek’ valóban léteznek. Csak be kell azonosítani és ki kell iktatni őket. És ettől elvileg újra (vagy most először) öröm lehet a nyelvtanulás, örömnek kell lennie.

Tényleg be tudjuk azonosítani az angol tanulást elrontó alkatrészeket?

Ezeket az alkatrészeket könnyen be lehet azonosítani, ha valaki rendelkezik a megfelelő háttértudással: az ideális nyelvtanulást leíró kézikönyvvel. Egy ilyen kézikönyv alapján könnyen kiderülhetnek a tanulási furcsaságok, a nem odavaló részletek. És ha megvan, hogy mi nem illik oda, akkor már van esély a küszködés kiiktatására is. És ez a kézikönyv tényleg létezik.

Stephen Krashen leírta az elméletet, Simonfalvi László finomhangolta a gyakorlatot, mi pedig, miután sok éven keresztül alkalmaztunk offline és online, mindenféle korú és nyelvi szintű emberrel, végül otthoni (online) nyelvtanulásra is kidolgoztuk a rendszert.

A küszködés nélküli nyelvtanulási folyamat tehát már egy ideje valóság: offline és online is. De melyek azok az alkatrészek, amik elrontották a nyelvtanulást? Erről a következő cikkben lesz szó.

Angol tanulás otthonAngol tanulás online

A nyelvtanulás egyik nagy ellensége a kedvtelenség. A kedvtelenség megöli a motivációt, ez pedig gyakran a tanulás végét jelenti. Pedig a motivációd ott van … és ez jó. Hadd igazodjunk mi hozzád!

Van küszködéstől mentes nyelvtanulás!

Komplett angol videós tananyagaink valóban örömtelivé teszik a nyelvtanulást. Nincs magolás, memorizálás, de van masszív szókincs fejlesztés. Nincs nyelvtanozás, mégis minden nyelvi struktúrát gyorsan elsajátítasz és használatra készen birtokolsz.

Minden tananyagunkat otthoni tanulásra készítettük: nem kell tanárhoz járnod, utaznod, másokhoz igazodnod, a tanulásod mégis mindvégig magabiztos marad.

 Indulj a saját szinteden!

Angol tanulás kezdőknek: Ha még nincs angol tudásod, vagy nagyon az elején vagy, a kezdő tananyagainkat ajánljuk.

Angol tanulás újrakezdőknek: Ha már tisztában vagy az alapokkal (jelen idő, going to, can, must), akkor a 2. csomagunkba kóstolj bele!

Angol igeidők, szenvedő szerkezet stb.: Tedd rendbe a legfontosabb – és egyben legnagyobb – nyelvi területeket, de ne szabályok szintjén, hanem gyakorlatban!

A tananyagokat mind ki is próbálhatod. A teljes tananyag paletta itt található: komplett angol tananyagok.