Huh, ez nem semmi! Tanulóink többen is jelezték, hogy az általunk régóta megfogalmazott üzeneteket egy az egyben másolja a konkurencia.

Nyakunkba is vettük a webet, hogy körbenézzünk, miről is van szó, és hát mit mondjak: eléggé felvontuk a szemöldökünket, mert hát finoman szólva is kilóg a lóláb. Íme:

1. Gondolkodj angolul …

A “legősibb” videónk a weboldalon, valamikor 2012-ben forgattuk. 91 ezres nézettségen áll a YouTube-on, 489 like-ot kapott (9 ellenében). Az üzenetünk világos: ahhoz, hogy valaki reflexből, spontán tudjon beszélni, el kell érnie arra szintre, ahol angolul gondolkodik. Ehhez érthető angol nyelvi közlések kellenek.

Nos, ezzel “olyan mértékben egyet ért” az eddig nyelvtan központú konkurencia (kapásból ötöt tudok sorolni/linkelni), hogy hirtelen trendi lett erre megtanítani az embereket.

A probléma a következő: amikor egy tananyag nyilvánvalóan a nyelvtannak (értsd nyelvészeti magyarázatoknak) előkelő helyet biztosít, megölte az angol gondolkodást. Ugyanez igaz, ha a szókincs-építést bármilyen mértékben is a magyarba ágyazza.

Stephen D. Krashen nyelvész rámutat: az analitikus gondolkodás nem vezethet elsajátításhoz – ami pedig a folyékony beszéd alapját képezi.

2. Angolul tanuld az angolt

2003 óta hirdetjük ezt a filozófiát, ami kapcsolódik a nyelvelsajátítás törvényéhez. Egyszerűen agyunk átáll a magyarra, ha belevisszük a tanulásba. Pont. Ebből nem lesz angol gondolkodás …

Mára szintén trendi lett ezt állítani: nálunk ANGOLUL tanulod az angolt. Aztán persze kiderül, hogy “van itt egy nyelvtan modul, amiben azért külön még elmagyarázzuk neked a szerkezeteket”, meg ” tehetsz feliratot (magyart vagy épp angolt) a képernyőre, mert anélkül hogyan lehetsz biztos abban, hogy értetted, amit tanárként magyarázok neked?” 

A faramuci az egészben: egy jó tananyag nem attól lesz érthető, hogy a tanuló a feliratot bogarászva nekiáll egy szótárral fordítani. Egy tananyag nem attól lesz fejlesztő, hogy angolul mondok valamit, amit vagy nem érthet meg a tanuló, vagy totál unalom, mert mindent ért belőle. NEM. Egy tananyag attól lesz fejlesztő, hogy visz előre, megértet a tanulóval új dolgokat, és teszi ezt úgy, hogy nincs szükség a magyarra.

Nos, ezt nem fogja tudni egy sebtében összedobott “vadi új, szuper, 2-hetet-dolgoztam-rajta tananyag”.

Emlékszem, mikor 2003-ban hazatértem egy szakmai, nemzetközi szinten elismert, 300 órás módszertani képzésről. Elméletben mindent tudtam. A következő héten bejelentettem a nyelvsuliban (akkor 87 ember tanult nálunk), hogy a következő óra 100%-ban angolul fog zajlani. Ketten felálltak, a többiek maradtak.

Az első 2 évben – a sikerek ellenére is – visszatérő kételyek között voltunk: jól csináljuk? El fogjuk tudni vinni a tanulókat az adott szintig? Biztosak lehetünk az elegendő értésben? Nos, a kezdeti 2 év alatt tanítottam kb. 4 ezer órát.

4 ezer órát. Utána még 22 ezret, mire videóra mertem venni, amit tudok. Tudtam, hogy a videóval különösen körültekintőnek kell lennünk, mert nem mondhatom, hogy “majd a feliratot azért tedd fel, nehogy félreérts valamit”.

De a mai trend bátor annyira, hogy közel 0 óra hasonló tapasztalattal teleharsogjuk a netet: itt angolul tanulod az angolt! És görgetve az oldalon látod a listát: adunk kétnyelvű témakör szólistát; és frankók vagyunk, mert nem hagyunk a sötétben: a nyelvtant külön elmagyarázzuk. Hmmm. Nekem nem úgy hangzik, mint “angolul az angolt”.

3. El kell sajátítanod az angolt

Ez a gondolat megint csak Stephen D. Krashen nevéhez köthető. Minden valamirevaló tanár hallott Krashen-ről, hiszen említés szintjén ott van a fősulik tananyagában. Azonban a nyelvészeti lobbi (igen, ilyen is van), próbálta Krashen megfigyeléseit lesöpörni az asztalról.

Kérdezd meg bármelyik tanárt, mit tud Krashen-ről: mind azt fogja mondani, hogy van egy elmélete az elsajátításról, amit “már rég megcáfoltak”. Ez tipikus példája annak, hogy a tanárképzőn a tanárjelöltek szűrő nélkül nyelik be az infót, ami ráadásul idejétmúlt.

Idejétmúlt, mert a nyelvészetben is van paradigmaváltás: és ma már a szakma épp Krashen megfigyeléseit kezdi komolyan venni. Persze, Krashen elméleti nyelvész, míg mi a gyakorlatban látjuk, mi hogy működik, és igen, pár ponton Krashen-t helyesbíteni kell – de az alap gondolat tökéletesen van megfogalmazva.

Hol az ellentmondás: Azok, akik felkapták az “elsajátítás” gondolatát, nem ismerik ennek működését, sőt egyenesen tagadják ennek meglétét. Szerintük elsajátítás csak gyerekkorban tud megvalósulni, mivel egy felnőttnek kellenek a szabályok, blablabla. Nos, semmi nem áll távolabb a valóságtól! És nem kell ezzel vitatkozni nagyon: ezek tények, mi pedig napról napra tapasztaljuk. 

A felvetésem ennyi:  ha egy filozófiával nem tudok egyet érteni, mi visz arra, hogy a marketingben felhasználjam? Milyen etika vezérel?

4. Magolás/magoltatás-mentes nyelvtanulás

Ez a kedvencem. Az igazság az, hogy nem értem. Számomra ezt jelenti a magolás: olyan gyakorlatok végzése, amelyektől azt várom, hogy velük a szavakat/ kifejezéseket/ mondatokat memorizálni tudom pl. azzal a céllal, hogy a szókincsemet bővítsem. A médium nem számít (app, kártya, lista).

Amikor ilyet látok, hogy: “ha ezt jól végigtanulod, tuti beszélni fogsz” akkor tudom, hogy ebből biflázás lesz. Vagy ha látok “szókincsfejlesztő modult”. Vagy beépített kétnyelvű szótárt. Ez mind egy és ugyanaz: a magolás része a tanulásnak.

Persze, erre talán azt mondod: “Öcsém, ezt nem tudod kikerülni!”

Erre megint csak Krashen-t tudom hozni (és a saját tapasztalatokat):ha hagyod, hogy a nyelv érthető közléseken keresztül érjen téged, a szókincs fejlődése SPONTÁN valósul meg, mintegy KÖVETKEZMÉNYEKÉNT az angollal töltött időnek.

Persze láttam olyan szöveget is, hogy “ne is tanuld!” – ami (nagyon primitíven fogalmazva ugyan, de) közel áll ahhoz, amit mi képviselünk, de a mutatvány megint csak a non-stop magyar-angol anyagon bukik meg.

5. A nyelvi reflexek/automatizmus kialakulása

A ‘nyelvi reflexek’ gondolatkörről nagyon sokat írtunk már, régen megfogalmaztuk ezt a gondolatot. Nem véletlenül, ez az egyik lépcsője annak, hogy magabiztos beszélővé válj. A reflexek kialakítása azonban nem sulykoláson keresztül valósul meg.

Láttam olyan weboldalt, ami “a nyelvi reflexek kialakítását” úgy képzeli el, hogy ugyanazt a mondatot – kis túlzással – százszor mondja el, majd hoz még egy adag hasonló példát, amelyeket szintúgy vagy százszor ismétel.

Hol itt a probléma? Az ilyen típusú sulykolós technikák nem működnek – a szakma is tudja és mi is, tapasztalatból. Van erre egy kifejezés: “monkey job”. Gondolkodás nélküli feladat. Mint amikor egy majmot betanítasz egy tevékenységre, és azt neked újra és újra megcsinálja – értetlenül. Az elme nem fogékony erre. Ott és akkor a rövidtávú memóriába bekerül az adat, aztán ki is ürül onnan.

Igen, az elmének kell az ismétlődés, ha el akarunk sajátítani egy nyelvet. De ezt intelligensen kell csinálni, nem mechanikusan. A mechanikussággal az a baj, hogy hamar beüt az unalom, és onnantól annyi a tanulásnak.

A lista nem merít ki mindent, de nem ragozom tovább.

Ez van: másolnak minket, vágynak ezekre az üzenetekre – de csak üres szólamok maradnak
Ahogy lapozgattuk az oldalakat, szembesültünk azzal a ténnyel, hogy mennyi alapvető tételt tudtunk megfogalmazni az elmúlt 7 évben, amit azelőtt senki sem fogalmazott meg! 

Tanárok, mindig lehet váltani! Én 8000 “hagyományos angol óra” letanítása után váltottam. (Egy iskolai nyelvtanár 15-20 év alatt tanít ennyi órát: egy fél élet a munka világában!) Nem túlzok, ha azt mondom: sok mindent tudok a hagyományos oktatásról. Nincs érv, ami meggyőz engem arról, hogy oda visszatérjek – a tanulóim “nyelvi jóléte” miatt. Ez nem lehet bevétel kérdése, ez elvi kérdés!

Kiábrándító … ugyanakkor mégis csak etalon lettünk, vagy mi?

Persze, kiábrándító, hogy az ehhez a megközelítéshez nem értő konkurencia pusztán szófordulatokat lát, amit saját marketingjébe beillesztve várja a jóhiszemű tanulót. Szerintem ez nem jó trend. Ez szakmai öngyilkosság: csak kiábrándult tanulókat hozhat, ami ‘arcvesztéshez’ vezet. A megrendült bizalmat pedig nehéz visszaszerezni. 

Van megoldás?

A kérdés persze bennünk van: lesznek még mások is, akik nyúlják majd a nyelvtanulással kapcsolatos gondolatainkat? Tudjuk, hogy lesznek. Másolni mindig könnyebb, mint értéket teremteni.

Morfondíroztunk egy sort, hogy mit is tegyünk: zárjuk le a tartalmat, hogy csak a bennfentesek férjenek hozzá? De akkor épp a kereső, érdeklődő tanulókat fosztjuk meg a nekik szánt információtól! Így hoztunk egy hozzánk közel álló döntést:

Nyomjuk tovább a legjobb tudásunk szerint: a cikkeket, az ingyenes tartalmat, a komplett tananyagokat. Míg van tanuló, aki belénk veti bizalmát. Mert ugyebár: nincsen tanár diák nélkül. Ezért tartunk Téged értékesnek. 

Angol tanulás otthon – Angol nyelvtanulás

Ha beszélni és érteni szeretnéd az angolt, egyetlen dologra van szükséged: elegendő értett nyelvi közlésre, amely a beszédkészség alapját képezi.

Mi elkészítettük azokat a tananyagokat, amelyek ezt biztosítják számodra: 100%-ban angol nyelvű, érthető, követhető, élvezetes tananyagot, melynek eredményeként képes leszel angolul beszélni. A tanulás 100%-ban magolástól mentes, hiszen a nyelvet nem tantárgyként kell megtanulnod, hanem tapasztalat útján elsajátítanod. 

Ha szeretnél olyan anyagokkal dolgozni, amik kezdő nyelvtanulóként is érthető közlések tömegével lát el és felépíti azt a hallás utáni értés kompetenciát, ami a beszédkészség alapját képezi, akkor az angol nyelvtanulás kezdőknek (40 nyelvi gyakorlat kezdőknek) anyagomat mindenképp nézd meg.

Ha újrakezdő nyelvtanuló vagy, aki eleget kapott már a magyarból, épp csak az angol gondolkozás hiányzik, neked a Beszédfejlesztő Történetek I. anyagot javaslom. Ezekkel az anyaggal az angol nyelvtanulás otthon is sikeres lesz, tanári felügyelet nélkül is.

A tananyagokat ki is próbálhatod. A teljes tananyag paletta itt található: komplett angol tananyagok.