Arany János. Úgy tartják, hogy ő volt a legnagyobb szókinccsel rendelkező magyar: 30 ezer szót használt írásaiban. Te is képes lennél erre – mondjuk az angolban?

A szókincs

Képzelj el egy ügyvédet. Hogyan beszél? Kifinomultan? Választékosan? Minden bizonnyal, legalábbis így gondolunk rájuk. Ha hivatalos találkozón beszélgetsz vele, sokszor kell visszakérdezned, hogy értsd, amit mond. A hétköznapokban is komplexen fejezik ki magukat, összetett gondolataik vannak.

Aztán képzelj el egy munkást, mondjuk egy hegesztőt. Mondhatjuk, hogy könnyen érthető kifejezéseket használ, egyszerű szerkezetekkel, egyenes vonalvezetéssel.

Különböző emberekre tehát különböző szókincs jellemző. De mi befolyásolja azt, hogy mekkora szókinccsel rendelkezik valaki?

A szókincset befolyásoló tényezők

Amikor egy gyerek megszületik, a környezete határozza meg azt, hogy mivé válik – emberileg és intellektuálisan is. Egy kisgyerek, aki állandóan azt látja, hogy szülei örömmel olvasnak, olvasóvá válik. Majd íróvá. És nyitottá az egész világra, aki képes magába szívni a legkülönfélébb dolgokat.

Az ilyen gyerek hamar magára talál és kialakul az érdeklődési köre. Az érdeklődése azonban sokfelé elviszi, ami aztán verbálisan fejleszti. Ám egy átlag nyelvtanuló nem úgy tanul, mint egy gyerek… pedig tehetné.

A szókincs jellemzője: aktív és passzív

Egy gyerek az érdeklődésének megfelelően társalog, olvas, levelezik. Mindeközben tanul: megismerkedik újabb kifejezésekkel, felszedi a jellemző viselkedésmintákat stb. Ezzel a hozzáállásával szókincse két irányban fejlődik.

Egyrészről a mindennapokban használt szókincse fejlődik. Ez az aktív szókincs. Másrészről pedig az értett szavak száma gyarapodik. Ez a passzív szókincs. Ez az, amit a hagyományos nyelvtanfolyamok félresöpörnek, de ezzel legyűrhetetlen akadályt állítanak a fejlődés útjába.

A félreértelmezett “passzív szókincs”

Hallottál már ilyet: “Itt van a nyelvemen a szó. Nem jut eszembe, pedig tudom. Még nem aktív a tudásom.”? Nem, itt nem passzív szókincsről van szó. Ebben az esetben egy olyan szókincselemről beszélünk, ami egyszerűen nem létezik a nyelvtanuló számára. Valamikor, egyszer megpróbálta memorizálni, de mivel az információ “hideg” volt, nem vált szókincsének részéve.

Az a szó tehát törlődött az emlékezetből: feleslegesnek lett nyilvánítva és az agy kiszelektálta.

A passzív nem egyenlő nem értett

Volt már olyan veled, hogy hallgattál valakit és azon morfondíroztál, hogy ezt így biztosan nem mondanád? Hogy azokat a kifejezéseket sosem használnád? Nos, a passzív szókincs pontosan ez.

A passzív szókincs olyan elemek összessége, amit környezetében megértesz, de aktívan nem használod. Egyszerűen azért nem, mert nem stílusod vagy van másik szavad helyette vagy nincs gyakran szükséged rá.

A természetes szókincs 80%-a passzív

Megdöbbentő, ugye? De a kérdés most már az, hogy egy nyelvtanuló rendelkezik-e 4x akkora értett szókinccsel, mint amennyit aktívan használ? Véleményem szerint a magyarországi, magolós tanulmányokban részt vevő diákok szókincs aránya éppen fordított: 80% aktív és max. 20% passzív. Ez bizony korlátok közé szorít.

Vegyünk 2 tanulót. Mindkettőnek van egy 2000 szavas aktív szókincse. A hagyományos tanfolyamokon tanuló diák ezen felül még 3-400 szót képes megérteni a szövegkörnyezetében.

A másik tanuló valódi készségekkel rendelkezik, nyitott a világra, szívja magába a környezetet. A 2000 szó mellett képes megérteni 4-6-8000 szót és nem nyúl szótárhoz, amikor olvas, mert egyszerűen megérti azt.

De miért van az, hogy nyelvtanulók 95%-a az első csoportba tartozik?

A nyelvtanfolyamok hibás megközelítése

Az első probléma az állandó fordítás jelenléte. A fordítás semmilyen nyelvi készséget nem fejleszt: se a hallás utáni értést, se a beszédkészséget, nem beszélve a számtalan egyéb készségről. Fordításkor az anyanyelved használod: az elme az anyanyelvet járatja, nem az angol nyelvet. Ez bizony nem mutat messzire.

Az állandó magyarázatok szintén megakadályozzák az értés kialakulását. A helyzet ugyanaz: a legtöbb magyarázat magyarul jön, ami megint csak nem angol.

A harmadik probléma a magyarázatokból fakad: a tanulónak esélye sincs arra, hogy trenírozza az értését és fokozza az agymunkát, mert mindent magyaráznak neki – szavakat, kifejezéseket, nyelvi elemeket stb. A nyelvtanfolyamok gyakorlatilag “steril” környezetet teremtenek, ahol minden magyarázva van ill. le van fordítva.

Ha tehát mindezek zsákutcába vezetnek, mi lehet a megoldás?

A megoldás

Az egyik legkézenfekvőbb megoldás az angol szövegek, angol anyagok hallgatása – szótár nélkül. A szöveg ne legyen nehéz! Hagyd, hogy a hallgatások során az elméd “megfejtse” a hiányzó információrészleteket. Az értésen kívül tanuld a kiejtést, az intonációt, a ritmust.

Olvass sokat – neked való anyagokat. A kulcs megint csak ez: nem kell szótáraznod. Ha nem túl erős a szöveg, az agy megfejti a hiányzó részleteket. Ez egyébként mindenféle szöveg jellemzőjéből fakad: minden történet le van bontva epizódokra. Minden epizód a történetet építi. Minden epizód bekezdésekre van bontva. Minden bekezdés az adott epizód építőeleme. Minden bekezdés mondatokból áll és felépíti a bekezdését. Olvasáskor tehát minimum epizódokban kell gondolkodnod, epizódnyi részleteket kell venned.

Igen jól építik és trenírozzák a megértést a videók. Kevésbé intenzív, mint a hallgatás és az olvasás, de gyorsan lehet eredményeket elérni. Itt találsz jól felépített videókat.

És végül, de nem utolsó sorban, a kommunikáció – szóban, írásban – jól fejleszt, mivel része a hallgatás ill. az olvasás, ezért az értés készsége gyorsan fejlődik.

Itt az ideje, hogy Arany János nyomdokaiba lépj az angol tanulásodban: szerezz készségeket a beszédhez, szerezz aktív és passzív szókincset. Ehhez megfelelő eszközökre és képzésre van szükséged.

Összefoglalva

  • Minden embernek saját, egyedi szókincse van
  • Anyanyelvünk esetében a szókincset erősen meghatározzák az első, családból vett élmények (olvasás, támogatás, érdeklődési kör stb.)
  • A szókincs lehet: aktív és passzív
  • A vissza nem idézhető szókincselem nem létezik a tanuló számára
  • A természetes szókincs esetében az aktív-passzív szókincs aránya 20%-80%
  • Nyelvtanulásban is hasonló arányt kellene elérni
  • Ennek módja: megfelelő készségek építése, ami eleve kizárja az anyanyelv használatát a nyelvtanulás során
  • Tipikus zsákutcák: fordítás, magyarázatok, sterilizálás, azaz a kihívások nélküli tanulás
  • Megoldás: hanganyagok, videók, könyvek, élő kommunikáció (írásban és szóban)

 

Angol tanulás otthon

Persze, felmerül a kérdés, hol találsz olyan komplett megoldást, ami az aktív szókincsen túl a passzív szókincset is tágítja, illetve az értés/beszéd készségét megfelelően fejleszti…

Tanárként sokszor szenvedtem az eszközhiánytól: órákat töltöttem azzal, hogy felkutassak jónak tűnő tananyagokat, kritikusan átszűrjem, kipróbáljam, rendszerezzem őket. Aztán döntöttem: létrehozok egyet, ami megoldja ezt a problémát:

Az angol nyelvtanulás kezdőknek (40 nyelvi gyakorlat kezdőknek) anyagommal stabilan bele tudsz vágni a nyelvtanulásba: mindent tartalmaz, amire szükséged van ahhoz, hogy az első pillanattól kezdve “kitegyen” az angolnak anélkül, hogy értetlenségben hagyna.

Azonban az  újrakezdő nyelvtanulók is szenvednek a fentiektől: lassúak, irreálisan sok időt töltenek tanulással eredmények nélkül. Ha ilyen tanuló vagy, neked a Beszédfejlesztő Történetek I. anyagot javaslom.

Angol nyelvtanulás otthon? Simán! A tananyagokat ki is próbálhatod. A teljes tananyag paletta itt található: komplett angol tananyagok.