“Csak 2 ponton múlott, legközelebb meglesz” – gondoltam. “A következő nyelvvizsgám végeredménye: 4 ponttal a szint alatt. Még keményebben dolgoztam, minden anyagomat átnéztem, mindent megtettem, de a harmadik alkalommal újra elbuktam.”

Vajon miért történik ez olyan sok emberrel? Miért lehetetlen nekik azt a pár pontot megszerezni? Van valami jó recept? Igen, van – de nem az, amire a legtöbben gondolnak…

60% – mit jelent ez pontosan?

60% … A legtöbb nyelvvizsga ezt várja a vizsgázóktól és a sikeres vizsgázók nagy többsége nem is megy sokkal e fölé: 70% alatt teljesítenek. Ők azok, akik épp jókor voltak jó időben, már ami a vizsgát illeti: éppen feküdt a téma, nem volt fejfájás, sikerült a vizsgadrukkot legyűrni. Az ő tudásuk most éppen felette volt, de 2-3 hónapon belül sokuké már alatta lesz…

És persze azok számára, akik a 60%-ot alulról közelítették meg, marad a küzdelem, az újra próbálkozás. Számukra az a néhány pont leküzdhetetlen akadályt jelent, amin sokszor még a vizsgaelőkészítő tanfolyam megismétlése sem segít, ugyanis a probléma gyökere nem az utolsó 60 órában keresendő…

A titok nyitja: a mély, gyakorlatias tudás

Gyakorlatias tudás: olyan tudás, ami az élet aktuális helyzeteiben alkalmazható és nem befolyásolja semmilyen külső tényező (stressz, új élethelyzet, szokatlan körülmények stb.). Ennek a tudásnak a jellemzője az, hogy nem kopik el olyan gyorsan ill. kihagyás után is könnyen visszahozható, hiszen készség szinten van meg.

Mint az autóvezetés: ha valaki egyszer megtanult autót vezetni és ráadásul pár évet már vezetett, néhány év kihagyás után is autóba ülhet, hiszen egy-két nap alatt visszajön mindaz, amit annak idején megtanult.

Mit jelent konkrétan a gyakorlatias tudás a négy fő készség tekintetében?

A hallás utáni értés

Sokan azt gondolják, hogy a beszédkészség az elsődleges készség, de ez nem így van. A hallás utáni értés készsége kapja ezt a helyet. Miért? Mert azok a készségek, amelyekre épül egy másik készség, előrébb való. Ahhoz, hogy beszélhess, hallanod kell az adott nyelvet, sőt, nem csak hallanod kell, hanem meg is kell értened.

Tehát, tételezzük fel, hogy egyik nap Angliában találod magad. Mindenki angolul beszél körülötted. Ha belenézel a Harry Potter-be, nagyjából lesz egy rálátásod, hogy mire számíthatsz. Ha az értésed magas szinten van, akkor egy-két nap alatt ráállsz az adott környezetre, még akkor is, ha az adott hely akcentusa furcsa és szokatlan.

Ha a hallás utáni értésed stabil, képes vagy megérteni olyan témákat is, amire nem készítettek fel az iskolában.

A beszédkészség

A gyakorlatias tudás a beszédkészség esetében ezt jelenti: képes vagy bárkivel, jóformán bármilyen témában beszélgetni. Ha mást nem, érdeklődve kérdezni, asszertívan (anélkül, hogy a partneredet megbántanád) témát váltani, új témát nyitni, stb. Mindezt teszed magabiztosan, anélkül, hogy a nyelvtani szerkezeteken vagy szavakon gondolkodnál.

Az olvasásértés

Az egyik mumus. Azok a tanulók, akiknek az olvasás készsége magas, képesek egy szöveget úgy értelmezni, hogy nem fordítják le, ill. nem kapkodnak minden ismeretlen szó esetében szótár után.

Ők könnyedén eldöntik, hogy melyek azok a szavak, amelykhez segítségre lesz szükségük, a többivel (a töltelékkel) nem foglalkoznak. Képesek átfutni szövegeket fénysebességgel, hogy témát megragadják, de gyorsan olvasnak akkor is, ha mély értést kell szerezniük és az apró részleteket is meg kell ragadniuk. Honnan lehet tudni, hogy valóban megértették a szöveget?

Az olvasásértés bizonyítéka minden esetben az, hogy valaki tud a szöveggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni ill. el tudjs mondani azt, amit olvasott, valamint az szerzett ismeretet be tudja építeni saját ismeretrendszerébe – függetlenül attól, hogy az aktuális információ nem anyanyelven érkezett hozzá.

Az íráskészség

Ha az íráskészséged jó, akkor képes vagy különböző stílusokban írni: esszé, cikk, baráti email, hivatalos levelezés stb. Olyan szavakat, fordulatokat és szerkezeteket használsz, amik jellemzik az adott formát. Ezen kívül az írásos anyag felépítése logikus, követhető, ugyanakkor stílusában lebilincselő. Ezt kevesen tudják jól csinálni.

De mi a nyitja annak, hogy a nyelvtanulásra fordított idő alatt elérd ezeket a készségeket? Hogy ne hideg tudásod legyen, hanem gyakorlatias tudásod, mind a négy területen?

Nyelvtanulás során az agy folyamatosan dolgozik

Ha matematikából a következő képletet használod: A+B=C és ismert az A és a C, akkor hamar megkaphatod, hogy mi a B, igaz? Egyszerű logikai úton ki tudod számolni az eredményt. Ugyanez történik az agyban, amikor nyelvet tanulsz: az agy összeveti az új dolgokat azzal, amit ért és azután a hiányzó részeket kitölti.

Ha például egy 150 szavas szöveget dolgozol fel, amiben van 6-8 ismeretlen szó, de a szöveget magát megértetted, akkor képes vagy visszafejteni a szöveget a szavak szintjéig, anélkül, hogy szótárt kellene használnod. Az agy automatikusan végzi ezt a munkát. Ahhoz, hogy ez a folyamat egyre gyorsabb és hatékonyabban legyen, treníroznod kell magadat – újra és újra.

A helyzet azonban az, hogy a mai oktatás éppen ezt öli meg. Ezzel együtt persze a nyelvi készség megszerzése is ugrott. Nem véletlen, hogy a verejtékkel megszerzett középfok után nagyon kevesen mennek magasabb szintekre. Az a többségnek szinte már szinte elérhetetlen…

Miért szerzik meg tehát olyan kevesen a valódi készségeket?

Hadd kérdezzek: hogyan tudna egy tanuló intenzíven dolgozni azon, hogy az értés készsége kialakuljon, amikor az angol óra jelentős részét a magyar nyelv tölti ki? Ha az anyanyelvi magyarázatok megölik a gondolkodást? Ha ennyire kevés az  angol nyelv az órán, az otthoni tanulásban pedig gyakorlatilag nulla?

A válasz egyszerű: sehogy. Ez a rendszer csak azoknak kedvez, akik magolós típusok, de az igazság az, hogy az ő nyelvi  készségük sem megfelelő. Akkor a legfontosabb kérdés ez:

Hogyan gyűrheted le azt a néhány százalékot úgy, hogy a következő vizsgád 80% feletti legyen?

Először is nagyon komoly alapokat kell szerezned, ami a hallás utáni értésedet és a beszédkészségedet illeti. Az olvasás és az írás ezekre épül. Ezt egy angol nyelvű (értsd: 100%-ban angolul zajló) tanfolyam megadja neked, de ezen kívül a köztes napokban legalább napi egy órát kell angollal foglalkoznod: olvasni, hallgatni, videózni. Ez nem a szigorúan vett tananyagot jelenti, hanem mindent, ami érdekel: olvass angol blogokat, olvass és hallgass egyszerű olvasmányokat, nézz YouTube videókat, nézd a mi videóinkat.

A kulcs az, hogy az anyag ne legyen túl nehéz. Két-három hallgatással ill. olvasással meg kell tudnod fogni a tartalmi lényeget. Ezután mehetsz mélyebbre: kiejtés, intonáció, ritmus, szavak stb.

Szóval, akkor a középfokú nyelvvizsga nehéz?

Legtöbb vizsgázónak igen, de erről nem ők tehetnek. Nem kellene, hogy a középfok nehéz legyen. Nálunk legalábbis nem az.

A bevezetőben olvasott történet egyébként így folytatódik: “Azután részt vettem Olivéréknél egy angol tréningen. Az óra minden perce angolul zajlott. Nem a nyelvvizsgára készültünk, hanem érteni és kommunikálni tanultunk. Megtanultuk, hogyan építsük fel a gondolatainkat választékosan, logikusan. Aztán újra elmentem vizsgázni. 86%-on teljesítettem. Összesen 48 órát tanultam náluk.”

Angol tanulás otthon

Egy nyelvvizsga megszerzéséhez kicsit messzebb kell menned, mint egy társalgási szint, de a hosszabb út könnyen lehet, hogy megéri, pláne, ha egyre könnyebnek érzed a nyelvtanulást. Ehhez stabil alapokra van szükséged: valódi nyelvi készségekre, amelyeket már az alap szinteken el kell sajátítanod.  

Az angol nyelvtanulás kezdőknek (40 nyelvi gyakorlat kezdőknek) tananyagom ezt biztosítja a kezdőknek.

Újrakezdőknek a Beszédfejlesztő Történetek I. tananyagot javaslom, mivel ezzel az esetleg hiányzó készségek pótolhatók.  Ezzel a tananyaggal az angol nyelvtanulás otthon is bátran vállalható.

A tananyagokat ki is próbálhatod.