“Üdv! Beszélsz angolul?”
“Tanították :D”

Vicces válasz, emlékszem, milyen jót mulattunk rajta, mikor életemben először hallottam, valamikor a 80-as években, iskolás koromban. Azóta sokszor hallottam és hallom is – már nem vicces. Inkább zavarba ejtő és kínos.

Ám az okok nem a tanuló gyenge képességeire vezethetők vissza, mint inkább a nyelv elsajátításának pszichológiai törvényeire, amelyet a mai nyelvoktatási pedagógia naivan megpróbál átlépni.

A régi/mai módszer, ami megöli a folyékony beszédet

Az általános vélekedés az, hogy először tanítunk struktúrát (általában nyelvtani formulák formájában), majd ezeket gyakoroljuk mondatok szintjén, amit aztán belehelyezünk kommunikációs gyakorlatokba, majd ebből kialakul a folyékony beszéd. Logikus, de mégsem működik.

Nem kell messzire menni, csak a statisztikákat elemezni: Magyarországon nagyon kevés ember beszél idegen nyelvet társalgási szinten, azok pedig  akik valóban folyékonyan beszélnek, nem egy formális magyar tanteremben tettek szert tudásukra.

A valódi tanulás, ami elsajátítást eredményez, épp ellenkezőleg jön létre

Hogyan jön létre a valódi tanulás? Nyelv esetében a valódi tanulás eredménye a folyékony beszéd. Számomra nem valódi tudás az, amikor a tanuló odavet egy nyelvtani fogalmat, két kínkeservvel kipréselt mondat közepette, miközben egyértelmű, hogy még a nyelvtani szabály értelmezése is homályos számára.

Nyelv szempontjából egyetlen elfogadott mérce van: tudsz folyékonyan beszélni az aktuális szinteden vagy sem?

Tehát minek az eredménye az elsajátítás?

Egy tanuló csak akkor képes elsajátítani egy következő szintű nyelvi elemet, ha a tartalomra koncentrál. Más szóval: ha a tanuló érti, amit hall vagy épp olvas, ennek következményeként spontán mód elsajátítja a számára megtanulható új szerkezetet is. Ez azonban nem történik meg az első találkozás alkalmával.

Elégszer kell értve találkozni az új dolgokkal

Ha a nyelvtanulás alapja a tartalmi értés, ennek a hátán a nyelvi szerkezetek (struktúrák) is elsajátíthatók. A tanuló mindig azt a struktúrát fogja ily módon “felszedni” amelyikre aktuálisan készen áll. A kulcsa mindennek az, hogy a tanuló elégszer találkozzon olyan érthető/értett tartalommal, ami tartalmazza a következő megléphető szintet.

A kulcs tehát elegendő érhető/értett tartalmat adni a tanuló fülébe.

Hogyan érthetünk meg valamit, amivel még sohasem találkoztunk?

Ez egy érdekes paradoxon, amit nem lehet feloldani, ha a kommunikációt kizárólagosan nyelvi eszközökre szűkítjük. Azonban a “nyelvi szakadék” könnyedén áthidalható egyéb rendelkezésre álló eszközök segítségével, mint pl. a kontextus (azaz a szövegkörnyezet), a tanuló háttérismeretei (különösen felnőtteknél komoly előny), illetve minden, a nyelven túlmutató eszköz, pl.: képek, mimika, gesztikuláció, tárgyak stb. (a magyar nyelv természetesen nem játszik).

A tartalmi értés miatt az új nyelvi struktúra nem zavaró (legtöbbször a tanuló észre sem veszi, hogy új nyelvi elemet lát/hall), hanem a tartalom hátán a tanuló tudásának részévé válik.

Hogyan tudsz hozzájutni elegendő érthető/értett tartalomhoz?

Vegyük sorba az eshetőségeket:

Munkát vállalsz Angliában. Mennyi érthető/értett dolgot hallasz munkád során? Ha kezdő vagy, szinte semennyit, mivel a nyelv olyan magas szintje zúdul rád, hogy jóformán semmit nem tudsz belőle használni. ZAJ-ban maradsz hosszú ideig. Középhaladó szinten ez megváltozik, sokkal több értett dologgal találkozol, így meg tudod lépni a következő szintet, ha elégszer találkozol a nyelvi elemekkel értett kontextusban.

Magyarországon tanulsz egy tradicionális felfogású iskolában, ahol alapelv az, hogy “magyarul is elmondjuk, hogy biztosra menjünk”. Mennyi érthető/értett tartalmat kapsz? Jóformán semennyit, mivel az értékes időt, ami az angolt a füledbe tehetné, a magyarral töltöd. Ráadásul a régi/mai módszer nem eredményez folyékony beszédet: struktúra – gyakorlás – folyékony beszéd (???). Egy ilyen tanfolyam nem tesz ki téged elegendő nyelvnek, így az elsajátítás szinte lehetetlen. Ezzel együtt a folyékony beszéd is elérhetetlen lesz.

Anyanyelvi tanárhoz mész. Ha szerencséd van, a tanár érti a fenti törvényszerűséget és az óra folyamán elegendő érthető/értett tartalommal lát el ahhoz, hogy fokozatosan feljebb lépj és ezzel együtt a folyékonyság is fejlődjön. Ha nincs szerencséd, akkor szótározol, aminek az eredménye épp az ellenkező.

Találsz egy olyan tanárt/iskolát/online kurzust, ahol pontosan azt kapod, amire szükséged van: érthető/értett tartalmat angolul, ami követhető, ami fokozatosan léptet előre anélkül, hogy észrevennéd. Ez az elsajátítás. Ennek eredményeként születik meg a folyékony beszéd.
Próbáld ki az angol tanulás otthon is elsajátítható formáját itt.

A folyékony beszéd nem tanítható

A folyékony beszédet nem lehet tanítani. A folyékonyság az idő előrehaladtával, az egyre több és komplexebb értett tartalmon keresztül fejlődik: egyszer csak megérkezik és velünk marad.

Ez azonban valódi nyelvi készség, nem nyelvtani szabályok hátán felfújt álkészség, ami hamar lelepleződik, amint a tanulónak beszélnie kell.

Angol tanulás online

A weboldal komplex nyelvi tanfolyamai és videós bejegyzései mind a szükséges érthető/értett tartalmat helyezi előtérbe. Ezért tud belőle profitálni egy kezdő is és egy középhaladó is.

Ha teljesen kezdő vagy, kezdd ezzel az anyagommal: Angol nyelvtanulás kezdőknek (40 nyelvi gyakorlat).

Ha újrakezdő vagy, illetve papíron középhaladó, de nem élvezed az elsajátításból adódó könnyed, folyékony beszédet, hanem helyette magyarul gondolkozol, akkor a Beszédfejlesztő Történetek anyagunk megoldás lehet. Ezzel a tananyaggal az angol nyelvtanulás otthon biztonsággal megvalósítható.

Amit ebből a cikkből mindenképp meg kell jegyezned: a folyékony beszéd kulcsa a minél több tisztán angol nyelvű  értett tartalomban rejlik. Ha találsz ilyen anyagokat, nincs aki megállítson a fejlődésben.

A tananyagokat ki is próbálhatod.