“A szavakat ki kell írni és memorizálni kell. Ez a kommunikáció záloga! II.” – tévhit

Fenn állsz a torony tetején. Alattad a mélység. Remegsz. Még sosem voltál ilyen magasan, pláne nem ugrottál! A segítő mögéd lép és rád csatolja a kötelet. Most már biztonságban vagy. Legalábbis így érzed…

A kötél, ami nélkül nincs biztonságérzet

Vannak tanulók, akik soha nem érzik magukat biztonságban a nyelvtanulásban, ha nem kapják meg egy-egy szó magyar jelentését. Ők azok a tanulók, akik elhitték, hogy az értés legfőbb és legkézenfekvőbb bizonyítéka a fordításban van. Az élet fintora, hogy a tanulók 95%-a mégsem tud jól fordítani! Egyszerűen azért, mert nem tudják megfelelően értelmezni az adott szöveget. De miért van ez így?

Azért, mert ahelyett, hogy a teljes mondatot, sőt bekezdést vizsgálnák, csak lefordítandó szavakat látnak, amiket aztán egymás után raknak. A legritkább esetben áll így össze egy értelmes mondat…

A legkiábrándítóbb azonban az, hogy ez akkor derül ki, amikor már éppen vállon veregetnénk magunkat és ezt mondanánk: “Ez igen! Gratulálok! Szép munka volt, büszke lesz rád a tanárod és a többiek is majd ámulnak és bámulnak a teljesítményeden!” Ismerős? Nos, ennek a problémának a gyökere a fordítás módszertani elfogadásában keresendő.

A TÉNY: Az értés az agyunkban KÉPEK formájában jön létre, nem pedig szavak formájában!

Mit jelent ez? És: hogyan alkalmazható a nyelvtanulásban?

A szavak önmagukban értelmetlenek, ha nem hordozzák a mentális képet. Ezt úgy is mondjuk, hogy egy idegen nyelven mondott mondat értés nélkül csupán ZAJ az agyunk számára. A zajnak pedig ez a jellemzője: nem érthető, mert egyszerűen csak ZAJ.

Zajból értés – hogyan lehetséges?

Mikor egy gyermek az anyanyelvét szívja magába, hosszú ideig csak olyan dolgokat képes megérteni, amelyeket érzékszerveivel tapasztal: amit lát, hall, szagol, ízlel, tapint. Tehát a tanulásának agyi folyamata ez:

KÉP, TÁRGY vagy ÉLETHELYZET —-> apa vagy anya szava, ami sohasem változik, azaz újra és újra ismétlődik: ugyanaz a kép, tárgy vagy élethelyzet ugyanazt a szót hozza 1000-szer is, változatlanul.

Azaz: A ZAJ-ból lassan-lassan értett szavak válnak ki. Ebből lesz a megértés és a tanulás. EZ a természetes módja a tanulásnak.

Teszteljünk!

Nézd meg ezt a képet:

Ezt mondom: “WOLF”. Van értelme a magyar szó leírásának? Nincs, hiszen a kép tökéletes értést adott, nem kell magyarul kimondanunk azt, amiről beszélünk.

Mi történik valójában egy angol szó magyarra fordításakor?

Azt mondtuk, hogy az értés az agyban keletkezett mentális kép. Fordításkor az angol szó mellé ragasztunk egy magyar szót. Melyik szó hívja be a mentális képet az elménkbe? Nyilván a magyar.

Más szavakkal: amikor a magyar fordítás után nyúlsz (akár fejben is), az azt jelenti, te csak azt gondolod, hogy érted az angolt. Ha az angol szavak nem hoznak létre képeket az elménkben, hanem csak a melléjük rakott magyar szó, akkor az nem értés… legjobb esetben is csak kódfejtésnek nevezhető ez az agyi tevékenység.

Tehát ilyenkor NEM az angol szavakat érted, hanem a mellé csatolt magyar szavakat.

Állandóan képekre van szükség a tanuláshoz?

Nem, egy ponton túl erre már nincs szükségünk.

Ahogy egy gyermek képes később elvont fogalmakat is megérteni pusztán azzal, hogy a meglévő szókincsét felhasználva szóbeli magyarázatot kap, Te is képes vagy egy kritikus mennyiségű szó ismeretével továbblépni a megértés fokán.

Mi tehát a MEGOLDÁS?

Olvass és hallgass számodra emészthető angol anyagokat. A hallgatás egy olyan agytréning, amely arra ösztönöz, hogy a magyar nyelvet hagyd ki az értés folyamatából. Amikor hanganyagot hallgatsz, az alapelv a következő: keresd meg azt a szintet, ahol még könnyen érted a szöveget. Azon a szinten táborozz le és MINDEN anyagot hallgass végig – sokszor. A legjobb, ha addig hallgatsz egy szöveget, amíg már szinte kívülről tudod.

Ezután lépj egy következő szintre. Ha kifogytál az anyagból, az interneten találsz sok-sok oldalt, tele  audio anyagokkal. Használd azokat is!

És mi van, ha mégis elakadsz?

Ha mégis előfordul az, hogy a mondatból vagy bekezdésből nem jön le a cselekmény vagy az információ, akkor – és csakis akkor – használj egynyelvű szótárt a kulcsszavak megkeresésére. Angolban ilyenek a “STUDENT Dictionary” névre hallgató kiadványok.

Mik a kulcsszavak? Honnan lehet őket megismerni?

Azok a szavak, amelyek elegendő információt adnak ahhoz, hogy egy mentális képet hívjon elő az agyunkban. Nézd meg a következő mondatot:

“A partin tényleg jól éreztük magunkat. Még daloltunk is egy jót!”

Ebben a mondatban a “tényleg” szó NEM kulcsfontosságú. Egy idegen ajkú ember, akinek a “tényleg” szó ismeretlen, elbizonytalanodhat az első mondat olvasásakor: most akkor jól érezték magukat vagy sem? De ha tovább olvas, a 2. mondat fényében egyértelművé válik, hogy igen!

EZ az a helyzet, amikor egy bekezdés segít egy szókincselem megértésében és nincs szükség arra, hogy szótár után nyúlj. Egyszerű, igaz?

Amikor a kötél felmondja a szolgálatot…

Nos, igen. Ugrásra készen állsz a torony tetején, a kötél rajtad, biztonságban érzed magad. Majd lelépsz. És akkor jön a horror: a kötél másik vége nincs rögzítve! Ilyen a nyelvtanulásban a szótárazás. Azt hiszed, hogy biztonságban vagy, de valójában ez csak illúzió: értésed fejlődésének záloga a 100% angol környezet megteremtése – ez a másik végén is rögzített kötél.

És nem, az angol környezethez nem kell külföldre menned. Itthon is találsz megoldásokat. Ezen az oldalon is találsz megoldásokat …

Angol tanulás otthon

Ha szeretnél olyan anyagokkal dolgozni, amik kezdő nyelvtanulóként is érthető közlések tömegével lát el és felépíti azt a hallás utáni értés kompetenciát, ami a beszédkészség alapját képezi, akkor az angol nyelvtanulás kezdőknek (40 nyelvi gyakorlat kezdőknek) anyagomat mindenképp nézd meg.

Ha újrakezdő nyelvtanuló vagy, aki eleget kapott már a magyarból, épp csak az angol gondolkozás hiányzik, neked a Beszédfejlesztő Történetek I. anyagot javaslom. Ezzel az anyaggal az angol nyelvtanulás otthon is biztonsággal megvalósítható.

A tananyagokat ki is próbálhatod. A teljes tananyag paletta itt található: komplett angol tananyagok.